Ezeket a könyveket olvastátok már?

  Sziasztok! :)

   A mai bejegyzésemben öt olyan könyvet hozok, amiket mostanában olvastam.

   Van köztük két erotikus, egy fantasy, egy disztópikus és egy lélekmelengető kötet is.

   Íme:

1. Sara Nisha Adams - A ​lélekkert

   Ezt a könyvet a könyvtárból kölcsönöztem ki és igazából nem bántam meg, tetszett, de saját példányt nem hiszem, hogy fogok belőle szerezni bármennyire szép is.

   Az tuti, hogy nagyon igényes kötet, csodaszép éldekorral, szerintem a legszebb, amit eddig láttam. A borító eszméletlen találó.

   Itt-ott kicsit lassan haladtam vele, néha úgy éreztem, hogy el van húzva és akkor megálltam, szünetet tartottam.

   A kert, ami összhozza az embereket, ami közösséget kovácsol és elűzi a depressziót, a boldogtalanságot és segít mindenben, ennek az ötlete már Heidi Swain esetében is tetszett, szóval akik szerették A lélekkertet, azok nyugodtan adjanak egy esélyt Heidi Swain regényeinek is, mert nagyon sok mindenben hasonlít a kettő.

   Sok mindenről szól ez a könyv, az életről, a barátságról, a családról és a szeretetről.

   Tanít és vigaszt nyújt, miközben szívmelengető és lélekemelő.

   Szerettem, hogy két szálon futott a cselekmény, a múltban és a jelenben, miközben ezek a szálak szépen-lassan utolérték egymást.

   Megannyi emberi sorsot láthattunk, szerelmet, gyermekáldást, halált és gyászt, bibódzó barátságokat és újrakezdéseket.

   Ahogy a közösség formálta a kertet, úgy formált engem is ez a könyv.

2. Rory Power - Vadak ​szigete

   Úristen, hát mi volt ez???

   Ezt a 69%-ot megint túl alacsonynak érzem, mert egyáltalán nem volt olyan rossz ez a könyv és örülök, hogy adtam neki egy esélyt.

   Eleinte zavaros volt, feszült és követhetetlen, ráadásul kevés magyarázattal, de aztán szépen-lassan minden a helyére került.

   Tetszett a feszes tempója, a sok váratlan és ijesztő fordulat, de azt azért nem gondoltam volna, hogy ennyire befejezetlen lesz. :(

   Egyetértek azokkal, akik azt írják, hogy ennek egy első résznek kellene lennie, egy bevezető kötenek és nagyon kellene a további folytatás, még legalább egy rész, de inkább kettő.

   Nem tudom, hogy valaha is lesz-e folytatása, de ha igen, akkor az mindenképpen érdekelne.

   Szerettem a karaktereket Hetty és Reese kettősét, Byatt annyira nem tudta megkedveltetni magát. Nem igazán gondolom róla, hogy jó ember lenne és megérdemelte, hogy a megmentésére siessenek…

   Régen olvastam már jó disztópiát, de ez nekem az volt. 

   Kicsit Hollow lányok féle test-horror, de közben mégsem. Átmenet a sci-fi és a fantasy között.

   Önigazolást érzek, hogy nem vette el a kedvemet az alacsony százalék. Jó volt esélyt adni neki.

   Tényleg örülök, hogy elolvastam, de borzasztó a vége, annyira kínzó. Basszus.

3. Neil Gaiman - Coraline

   Egy igen rövid kisregény, Neil Gaiman tollából és őt szeretem, szóval már esedékes volt, hogy elolvassam ezt a leginkább felnőtteknek szánt mesét.

   Gaimannal nekem az a legnagyobb bajom, hogy baromi jó ötletei vannak, az embernek tátva marad a szája a történeteitől, de ő valamiért nem dolgozza ki kellőképpen azt a világot, amit teremt, csak leírja, mi meg próbáljunk következtetni.

   Ezzel a sztorival is az volt a bajom, hogy még úgy olvastam volna, szerettem volna több mindent megtudni például a boszorkány hátteréről, eredetéről, de nem így lett megírva.

   Az biztos, hogy ijesztő és kellőképpen borzongató, egyszóval olyan gaimanes. :)

   Imádtam a fekete macskát, micsoda karakter volt! (L) Mindenről határozott véleményt alkotott, legfőképpen önmagáról. Ha a macskák tudnának beszélni, akkor szerintem tényleg ilyenek lennének. :D

   Coraline bátor, okos és találékony kislány, őt is nagyon szerettem.

   Örülök, hogy sort kerítettem rá, mert nagyon tetszett.

   Meg fogom nézni a rajzfilmet is.

   Az illusztrációk illenek a sztorihoz, de igen ijesztőek.

4. Josephine Hart - Megsebezve

   Ezzel a kötettel most jól befürödtem. :(

   Egyáltalán nem tetszett, de szerencsére rövid volt, könnyen lehetett olvasni, így hamar a végére értem.

   Azt hittem, hogy majd egy fülledt, tiltott vágyakkal és rengeteg erotikával megfűszerezett könyvet fogok kapni, ám helyette lett egy sablonos, forgatókönyvhöz hasonló sztori, rengeteg egysíkú, papírmasé szereplővel.

   Nem volt rendesen kidolgozva, alig akadt benne párbeszéd, azok is jóformán egyszavas válaszokból álltak.

   Semmi leírás, semmi olyan, amivel elmélyedhettünk volna a történetben.

   Persze megrázó és felkavaró, de nincs semmi mélysége.

   A férj egy megszállottan elvakult ember, akit a gatyájában lévő szerve vezérel, a nő pedig egy érzéketlen, manipulatív liba, aki mindenkit is akart magának, de szeretni senkit sem tudott.

   A sorozatot nem fogom megnézni, mert nem szeretnék elmélyedni egy elhúzott műsorban, a filmnek meg azért nem adok esélyt, mert egyszerűen nem érdekel.

   Számomra könnyen felejthető történet.

5. Ker Dukey és K. Webster - Vlad

   A szerzőpáros Ellopott babácskák sorozatát nem olvastam, mert az tényleg nem nekem való, de erre a spin-off kötetre kíváncsi voltam, főleg, hogy szerintem szépen el lehet vonatkoztatni az eredeti sorozattól.

   Kemény egy könyv volt, brutális és kegyetlen, tele gyilkossággal, halállal és kegyetlenséggel.

   A szerelmi szálat én egyáltalán nem láttam benne, nekem az mondvacsináltnak tűnt.

   Vlad és Irina mindig szexeltek, bár a b betűs szó sokkal jobban illene rájuk, na mind1. :D

   Szóval vagy szexeltek vagy megöltek valakit és kb. ennyiből állt a cselekmény, ami kidolgozatlan, elkapkodott.

   A szereplők sablonosak. A tipikus szűz jó kislány és a macsó maffiózó, aki legbelül érző szívű is lehetne, ha nem nyírna ki mindenkit.

   A V-viadalról nem sokat tudtunk meg, szóval ha lesz magyarul folytatása, akkor kíváncsi leszek, hogy abból mit fognak kihozni. Olyan, mintha keresztezték volna Az éhezők viadalát és Az orosz maffiafőnök trilógiával.

   Annyira nem nyűgözött le, egyszer olvasható és kész.

   A szereplőket nem tudtam megkedvelni, mert mindegyikük egy rohadtul beteg állat, már bocsánat és igen, még a nők is. Szegény állatok, szitok ezekhez a szereplőkhöz hasonlítani őket!

   Gyorsan lehetett vele haladni, ez a pozitívuma és ebben talán ki ismerül az egész könyv.

   Ha meg fog jelenni a folytatás, akkor el fogom olvasni, mert érdekel Ven és Vas sztorija, de az biztos, hogy nem fogok kapkodni érte!

   Dark romance a javából, de nekem ez már túl sok volt!