Top 5 klisé az erotikus regényekben

 Sziasztok! :)

   Ebben a bejegyzésemben olyan kliséket gyűjtöttem össze, amik szerintem már-már bosszantóan visszatérő elemek az erotikus és/vagy a romantikus-erotikus könyvekben.

   Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a bejegyzés itt-ott egészen korhatáros, így 18 éven aluliaknak inkább nem ajánlom az elolvasását!

   Miközben írtam ezt a cikket, eszembe jutott még pár extra klisé, szóval lehet, hogy lesz folytatása is...

   Nézzük a listát:

5. Gyűlöllek, de közben szeretlek

   A felsorolásból ez lesz igazából az egyetlen olyan klisé, amit tulajdonképpen nem utálok és kivételesen nem megy az agyamra, mondjuk csak akkor, ha az író részéről jól van megírva és megfelelően van tálalva, kitalálva, levezetve, kidolgozva.

   Általában teljesen jó alapja és felütése tud lenni egy történetnek az olyan kiindulási pont, ahol a két főhős vagy valamelyik két szereplő kezdetben ki nem állhatják egymást.

   Ez a fajta folyamatos gyűlölködés, a másik piszkálása és a heccelés persze gyerekes és idegesítő is tud lenni, sőt, valamikor egyszerűen hihetetlen, hogy ők ketten aztán mégis egymásba szeretnek...

   Ám jobban megismerve a motivációjukat, a múltjukat, egymást és önmagukat, aztán rájöhetünk, hogy bizony igenis lehet vonzalom két teljesen eltérő személy között, elvégre az ellentétek néha tényleg vonzzák egymást. :)

Pozitív példa erre a Mindig van tovább, ahol simán el tudtam hinni, hogy a két főszereplő végül túllendült a kezdeti ellentéteken és rájöttek, hogy szinte végig csak elbeszéltek egymás mellett, főként a makacsságuk miatt.
Negatív példa viszont a Gyűlölök és szeretek, ahol még most, hónapokkal az olvasás után sem értem  száz százalékosan, hogy ők ketten miként jutottak el a ,,Mindjárt megölöm!" fantáziálástól, az ,,Imádom, vele akarom leélni az egész életemet." féle ábrándig.

4. Nincsenek rendes mellékszereplők

   Nincs azzal semmi baj, ha a hangsúly két emberen van, hiszen az erotikus történetekben rengeteg a szex, ami jó esetben két személy között megy végbe, - bár erre is hoztam már formabontó példákat a Megbotránkoztató, szexuálisan tabu könyvek ajánlója? című bejegyzésemben - de azért tudnám értékelni ha a sztori nagy részét nem csak az ő szerepeltetésük tenni ki és mellette minden más érdektelenségbe sikkadna.

  Sajnos egyre több az olyan erotikus regény, ahol a mellékszereplők egysíkúak és semmi érdemi információt nem tudunk meg róluk. Töltelékek, lényegtelenek, akiknek az égvilágon semmi haszna sincs.

   Kezd egyre jobban idegesíteni, hogy egy ilyen erotikus-romantikus, New Adult történetben az írók egyszerűen nem veszik a fáradtságot, hogy érdekessé, színessé és szerethetővé tegyék a többi karaktert.

   Kérdem én: Hol vannak azok a regények, amikben az olvasás végére már nem is csak a főszereplőkért rajongtunk, hanem az izgalmas mellékalakokért is? Te jó ég!

Pozitív példa erre a Dublin Street és tulajdonképpen az egész sorozat, hiszen itt minden kötet mellékszereplőjéből lesz aztán a következő könyv egyik főszereplője. Határozottan emlékszem, hogy itt az összes karakternek van valamilyen funkciója, nem csak bábuk, pont azért, hogy legyenek és kész. Lehet őket is szeretni, utálni, izgulni értük, drukkolni nekik és a többi.
Negatív példa az Alapos kétely, ahol a két főszereplőn kívül egyetlen olyan mellékszereplőt sem tudok felsorolni, akinek bármiféle határozott célja, motivációja lett volna, azon kívül, hogy csak meg lehessen őket említeni. 

3. Csak szex és más semmi

   Felmerülhet a kérdés? Erotikus regény, ugyan hát mégis mi bajod van azzal, hogy a karakterek folyton szexelnek?

   Ezzel semmi bajom sincs, mindaddig amíg az nem megy a történet teljes rovására és csap át szoftpornóba, amitől nem izgató lesz, hanem illúzióromboló.

   Igenis legyen rendes cselekmény, jól felépített történetvezetés, érzelmek és minden más, a szex pedig akkor lesz igazán odavágó, pikáns és valóban kívánatos.

   Ne essünk át a ló túloldalára, amikor a szereplők tulajdonképpen semmi mást nem csinálnak csak folyamatosan dugnak, mint a nyulak és ezt sajnos tényleg nem tudom szebben megfogalmazni, közben meg minden más tevékenységük csupán csak töltelék, átvezető a következő, még vadabb és alpáribb aktusukhoz. 

Pozitív példa erre a Csúf szerelem, ahol már eleve egy ,,Csak szex és más semmi!" a főszereplők megállapodásának az alapja, így persze folyton csinálják, vadak és szenvedélyesek, de közben akaratlanul is megismerik egymást és kezdenek többet érezni.
Negatív példa viszont A pap és nem, nem azért mert egy katolikus pap szegi meg benne a cölibátusi esküjét, hanem azért, mert miután rádöbbennek, hogy ők bizony ,,Szeretik egymást" komolyan semmi mást nem csinálnak csak folyamatosan szexelnek, mindig-mindenhol, mindenhogy és ezt teszik rendkívül obszcén, kissé nevetséges szóhasználattal, úgy, hogy közben meg semmi más nem történik a cselekményben.

2. Irreleváns események

   Na jó, elismerem, hogy ez jó sok mindent takarhat, de mindjárt ki is fejtem bővebben, hogy mire gondolok. Ne aggódjatok. ;)

   Ilyen fő ,,kedvencem" az, amikor a szereplők éppen egymásnak esnek és általában a pasi rákérdez, hogy mehet-e minden a megszokott kerékvágásban, bár szomorú, hogy többségében inkább persze rá sem kérdez, csak durr bele, a nő meg rávágja, hogy persze, hiszen fogamzásgátlót szed a rendezetlen menstruációja miatt vagy éppen csak úgy...Ez számomra akkora klisé és egyben egy hiteltelen, bosszantó jelenet, hogy a falra tudnék mászni tőle.

   Mert hiába a fogamzásgátló és véd a nemkívánatos terhességtől, de könyörgöm! a nemi betegségtől nem véd és sok esetben a karakterek még egyáltalán nem is ismerik egymást annyira, hogy ne legyenek bizalmatlanok a partnerükkel szemben.

   Ez felelőtlenség és rossz példát mutat, sőt olyan is van, amikor az aktus után jut a nő eszébe, hogy Hoppá! Nem védekeztek! mire csak vállat von, hiszen úgy is szedi a tabit, meg hát ugyebár képtelen volt ellenállni a hapsinak...No comment.

   Aztán ilyen még, amikor - megint csak nem tudok szebben, virágnyelven fogalmazni - egyszerre és pillanatok, percek alatt élveznek el. Mert bizony a kiábrándító igazság az, hogy sajnos nem mindig-minden klappol szex közben, így hát nagyon sokszor előfordulhat a csalódás, a beteljesülés hiánya, esetleg az, hogy az egyikük hamarabb ér a csúcsra. Van ilyen, de az erotikus könyvekben ez kizárt és sosem fordul elő.

   Aztán ott van a nyilvános helyen való szex tipikus esete. Nevezhettek prűdnek, esetleg merevnek, de nekem semmi izgalmas sincs abban, hogy bárki-bármikor rajtakaphat, ám a könyvekben ez is természetes, mindkét szereplő benne van és akarja, nincs semmi kételye, hiszen űzi a vad vágy, hajtja a vére.

Pozitív példa erre a Legdrágább mostohabátyám, ahol például a női főszereplő első szexuális együttlétét mutatja be az írónő rendkívül szépen, ízlésesen, kiemelve a gyengédséget és a felelősségteljes védekezést és ahol a hangsúly az érzelmeken van, mégis tud azért izgató is lenni.
Negatív példa pedig a Calendar Girl és nemcsak az első része, hanem az egész sorozat, ahol a főszereplő hölgyike tényleg mindenkivel csinálja és fütyül rá, hogy mégis hol, mikor, kivel és hogyan, a lényeg, hogy élvezzen, a többi meg nem számít.

1. Bunkó, de gazdag pasi, tragikus múlttal vs. Szegény, naiv és szűz főhősnő felállás

   Tipikus. Mi több? Tipikus a köbön, megszorozva végtelennel.

   A szürke ötven árnyalata óta ez a divat minden erotikus-romantikus regénynél és ezt már tényleg nagyon unom. Nem igaz, hogy az írók képtelenek valami újat kitalálni.?

   A felállás mindig az, hogy a férfi kőgazdag, jóképű, de kezdetben bunkó módon bánik a nővel, lekezelően és a semmibe veszi, néha csúnyán beszél vele, de persze a hősnő azért oda és vissza van érte, mert imádja, nincs mese, a hapsinak meg olyan tragikus a múltja, hogy szegény egyszerűen nem tehet róla, hogy ekkora tuskó.

   Legyünk őszinték. A valóságban a többségünk elkerülné az ilyen férfit, nem pedig futna utána és reménykedne benne, hogy majd ő miatta tényleg megváltozik...Ez mese habbal, nem több.

   A nő pedig sokszor ténylegesen szűz és mindenbe be kell vezetni vagy annyira naiv és szűzies, hogy elájulok tőle, közben pedig persze anyagilag is szegény, de még véletlenül sem a férfi pénzére pályázik, sőt, elutasítja az ajándékokat és kikéri magának a jó bánásmódot.

   Előfordul persze, hogy próbálják valamennyire variálni a cselekményt, mert kezdenek az írók is rájönni, hogy ezzel a felállással már nem lehet mindent eladni a végtelenségig, de maga az alapszituáció az esetek többségében vagy ez, vagy valami nagyon-nagyon hasonló.

Pozitív példa erre a Megtalállak még, ahol a férfi főhős valóban gazdag és néha bunkó, de a női karakternek is megvannak a maga sötét kis titkai, ráadásul cseppet sem naiv, hanem talpraesett, önálló, dolgozó nő, aki nem adja magát olyan könnyen.
Negatív példa pedig ugyebár A szürke ötven árnyalata, minden ilyen erotikus történetnek az őse...mármint a fentebb említett szempontból.