Fókuszban: Hádész és Perszephoné

 Sziasztok! :)

   El sem hiszem, de utoljára tavaly januárban volt Fókuszban bejegyzés, szóval bőven ideje, hogy előrukkoljak valami új témával ezzel kapcsolatban.
   Mostani választottjaim a Hádész és Perszephoné történetek, retellingek, újrázások, hiszen nagyon népszerűek lettek.

   Íme a lista:

1. Rachel Smythe - Olümposzi história sorozat
    A Hádész-Perszephoné páros tiltott, megosztó románca pedig igen felkapott lett mostanában, hála ennek a képregénynek.
   Nem olvasok sok képregényt, mert nem igazán érzem őket teljesnek, de néha kell ilyen kis apró-cseprő kikapcsolódás.
   Hamar belerázódtam a cselekménybe, már az első fejezettől az események sűrűjébe csöppenünk.
   Ismerem az eredeti mítoszt, az isteneket, így ez az egész még inkább le tudott kötni. 
   A rajzok kicsit elnagyoltak, vannak hibái, de a színek intenzívek, ami jócskán kárpótol. Minden isten, istennő, nimfa, ember és egyéb különleges lény más-más színeket kapott, amik tükrözik a személyiségüket, illeszkedik a képességeikhez.
   A modernizált, városi környezet, némi ókori beütéssel, a háttér, na az kimondottan tetszett. Plusz löketet, egy cseppet sem mindennapi légkört teremtett.
   Elsősorban felnőtteknek ajánlom, szigorúan 16 éves kor felett, mert bőven van benne obszcén nyelvezet, meztelenség, kendőzetlen erotika, no meg családon belüli és nemi erőszak is...bár az utóbbi nincs teljesen letisztázva. 
      Néha picit szappanoperás beütéseket éreztem, de kárpótolt a humor, a dráma és persze a kémia a két főszereplő között.


2. Katee Robert - Alvilági szerelem
   Dekadens, izgató, érzéki, csábító, fülledt, pimasz és szexi. Olvasás közben ezek a szavak és jelzők cikáztak bennem.
   Egyetértek azzal a Mollyal aki azt írta, hogy az Olümposzi história (Lore Olympus) és A szürke ötven árnyalatának keveréke, méghozzá a legjobb értelemben. Nekem is rögtön ez a két kötet ugrott be róla, aztán előrehaladva a cselekményben még inkább.
   A mostanában igen népszerű és újbóli reneszánszát élő Hádész-Perszephoné görög eredetű mítoszt meséli el, modern köntösbe öltöztetve, mai elemekkel és a domináns-alávetett BDSM párossal.
    Akit esetleg megriasztana a BDSM címke az ne aggódjon, mert közel sem annyira durva, inkább átvezető ahhoz, hogy bemutassa a Hádész hírneve mögött rejlő igazságot, valamint magyarázatot adjon Perszephoné sötét vágyairól/fantáziáiról.
   Abban újfent egyetértek az olvasókkal, hogy hiányoltam és hiányosnak éreztem a világ és a sztori mögött rejlő bővebb háttér kidolgozottságát. 
   Szinte magától értetődő volt, hogy létezik az Olümposz, mint város, a világi erőkkel bíró lények/emberek lakhelye, amit kettéválaszt a Sztüx a folyó, így alakul ki a felső város, ahol Zeusz az úr és az alsó város, ahol Hádész.
   A nevek itt tulajdonképpen címek, titulusok, amik örökölhetőek, a családban maradnak vagy átszállnak arra, aki magára vállalja, kiharcolja vagy éppen elnyeri őket.
   A Tizenhármak, az uralkodók köre, akik hírességek, celebek és akik a nyilvánosság előtt élik az életüket, miközben nagyban befolyásolják/irányítják Olümposz lakóit és mindennapjait.
   A Tizenhármak kegyetlensége, nemtörődömsége, képmutatása és a különböző oldalokon álló csapataik a The Boys/A Fiúk sorozat The Seven/A Hetek szuperhősös klikkjét juttatta eszembe.


3.  L. J. Shen - A ​szégyentelen
   A Bostoni bikák sorozat második része Cillian és Persephone, Se veled, se nélküled! kapcsolatáról mesél, erről a bonyolult és cseppet sem mindennapi szerelemről, ami egy szerződéses álházasággal indul és aztán valami teljesen mással ér véget.
   Intenzív, végtelenül erős, átható történet volt ez, ami teljesen magával ragadott. Egyszerűen imádtam minden szavát, minden sorát, minden oldalát. Egyik fő-fő kedvencemmé vált.
   Valamilyen szinten retellingnek tekinthető, mondjuk igen elnagyoltan, ám azért bőven merít a mostanában roppant divatosnak számító Hádész/Perszephoné féle görög mítoszból, főleg ami a metaforákat illeti.
   Kiknek ajánlom? Shen fanoknak kötelező, a Bostoni bikák sorozat rajongóinak szintén, akik olvasták és szerették a Sparrowt úgyszintén.
   Csavaros, indulatokkal és fojtott vágyakkal teli, elsősorban erotikus és kevésbé romantikus írás, amiben előtérbe kerül a barátság, a második esély fontossága, ráadásul felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra is.


4. Scarlett St. Clair - A ​sötétség érintése sorozat
   Szinte azonnal berántott és alig tudtam letenni, ez pedig főleg a Hades és Persephone között működő kémiának volt köszönhető.
   Az írónő az Alvilági szerelemhez hasonlóan a túlfűtött erotika, a vad szenvedély és az önmagunkban rejlő, hívogató sötétség felől közelítette meg, ezt a már jól ismert mitológiai történetet.
   A BDSM elemek ezúttal elmaradtak, de ez nem is volt baj, mert párosunk között annyira forrt a levegő, hogy simán elvitték a hátukon a sztorit, bárminemű extra nélkül is.
   Számomra nem kérdés, hogy a kötet tökéletes keveréke lett a Lore Olympus képregények romantikájának és az Alvilági szerelem bujaságának.
   Nem lett a kedvencem, de igen közel került hozzá, a folytatásokra pedig rettentően kíváncsi vagyok, érdekelne, hogy miként viszi tovább az írónő a sztorit, mert az utolsó mondatoknál úgy éreztem, hogy ez akár egy kerek, lezárt regény is lehetne, némi sejtelmes ködösítéssel a végén.
    A főszereplők, Hades és Persephone egyszerűen tökéletes duó.
   A fentebb is említett kémia annyira jó volt kettejük között, hogy izzottak a lapok. Ez a Szeretem, de mégis gyűlölöm! vagy másképpen ez a Se veled, se nélküled! dolog nagyon jól megmutatkozott, valamint az is, hogy ők ketten minden ellenvetésük ellenére, zsigeri szinten vonzódnak egymáshoz, kettejük kapcsolata valahol a sorson túl elrendeltetett és muszáj együtt lenniük, képtelenség figyelmen kívül hagyniuk a másikat.


5. Meg Cabot - Elhagyatva trilógia
   ,,Meg Cabot regénye sötét, fantasztikus történet a jelen világról… és az utána következőről.
   A tizenhét éves Pierce új városba költözik, tele reményekkel. Talán az új iskolában újrakezdhet mindent. Talán szertefoszlik a szívét szorongató rettegés…
   Kudarcot vall azonban minden próbálkozása. Ő itt is rátalál, és hajthatatlan elszántsággal követeli magáénak a lányt. Pierce tudja jól, hogy a srác korántsem őrangyal, sötét birodalma pedig távolról sem a mennyország, mégsem képes távol tartani magát tőle… különösen mivel a fiú mindig azokban a pillanatokban bukkan fel, amikor Pierce a legkevésbé várná, ugyanakkor a legnagyobb szüksége van rá.
   Ám ha tovább zuhan lefelé a homályba, Pierce végül újra ott találhatja magát, ahová egyáltalán nem kívánkozik: az alvilágban."

Megjegyzések