Könyvkritika: Riley Sager - Zárj minden ajtót!
Riley Sager
Zárj minden ajtót! (Lock Every Door)
Magyar kiadás éve: 2019
Fülszöveg:
Luxuslakás ingyen és mellé extra fizetés, hogy New York legelegánsabb, legkülönlegesebb épületében egy csodás apartmanra vigyázz – Jules számára szinte égi szerencse az álláshirdetés.
Csupán néhány szabályt kell betartania, miután beköltözött:
-tilos látogatót fogadnia;
-tilos éjszakára üresen hagynia az apartmant;
-tilos beszélgetnie a gazdag, híres lakókkal;
-és tilos posztolnia az ingatlanról.
Aztán Jules összeismerkedik Ingriddel, aki egy másik luxuslakásra vigyáz ugyanebben az elegáns épületben. Ingrid szerint itt senki és semmi nem az, aminek látszik. És Ingrid másnapra eltűnik…
Nemsokára kiderül, nem Ingrid volt az első, akinek nyoma veszett a lakók közül.
Már a tavalyi Fall Fest 2022 - 5. rész: Őszi TBR listám (krimi- misztikus) listámon is előkelő helyen szerepelt, de akkor a betegségem és a kórházi tartózkodásom miatt kialakult olvasási válságomnak köszönhetően elhalasztottam ennek a regénynek az olvasását, aztán az idei Agatha Christie - hét: Krimi TBR listámon ismét feltűnt, végül pedig pár napja sort kerítettem rá.
A szerzőtől olvastam már tavaly nyáron a Várj, amíg sötét lesz című könyvet, amit ezen a linken tudtok elolvasni.
Azt a történetet nagyon szerettem, de ezt egyenesen IMÁDTAM. Még csak a felénél jártam, amikor már Kedvencnek jelöltem a Molyon.
Már a fülszövege is azt sejtette, hogy egy a Gyilkos a házban sorozat légkörét sugárzó történetre számíthatok, ebben pedig igazam is lett.
Egy luxuslakásokat magába foglaló épület, New York belvárosában, amit csak az igazán kiváltságosok engedthetnek meg maguknak, ám főszereplőnk, Jules, mégis ide kerül, ebbe az elit körbe, méghozzá lakásfelvigyázónak.
Jó pénz, könnyű munka, neki pedig szüksége van rá, hiszen a bankszámlája üres, nemrég rúgták ki a munkahelyéről és a barátjával is szakított.
Túl szép, hogy igaz legyen, de attól még azonnal elvállalja, hogy aztán rögtön az események sűrűjében találja magát.
A sztori két szálon fut, egyik a jelenben, ahol Jules már a kórházban van és elmeséli az őt körülvevő orvosoknak, hogy mi is történt vele valójában, a másik pedig a múltban, pár nappal ezelőtt játszódik, ahol azt láthatjuk, milyen borzalmas dolgok vezettek el odáig, hogy a lány egy autó elé vesse magát.
Ami leginkább megfogott ebben a sztoriban, az a légkörteremtés, a feszültséggel teli várakozás, a szép ívű, lassú felépítés, ami lehetővé tette, hogy minden fejezet után, rögtön a következőt akarjam.
Ebben a sztoriban is feltűnt egy kis misztikus szál, szektákkal és rengeteg múltbéli szörnyűséggel, gyilkossággal, hogy aztán a jelenben azzal szembesüljünk: ebben az épületben nyomtalanul tűnnek el a lakásfelvigyázó emberek...
Jules igyekszik tartani magát a szigorúan meghatározott szabályokhoz, ám egyre inkább képtelen arra, hogy figyelmen kívül hagyja a baljós eseményeket.
Vele együtt nyomozunk, rettegünk és találunk rá a borzalmas igazságra.
Szerettem Julest, mert habár eleinte félénk és naiv volt, végül igazi badass karakter lett belőle, aki mindenkinek megadta ami jár. :)
Érdekes volt a sokféle lakó, mint például Dr. Nick, a jóképű orvos, Marianne és a kutyája, az idős bácsi és a gondozónője, Greta Manville, a barátságtalan írónő vagy éppen Charlie, a kedves, gondoskodó portás.
A lakásfelvigyázók közül legjobban Ingrid és Dylan kettősét sikerült megkedvelnem.
A vége sokkoló, de kerek, lezárt, nem hagy nyitott kérdéseket, csupán csak egyetlen egyet, Jules testvérének a múltjával kapcsolatban. Sajnáltam, hogy erre nem kaptunk egyértelmű választ. :(
Leginkább azoknak ajánlom, akik szeretik az okos és csavaros bűnügyi sztorikat, megspékelve rengeteg fantáziával, félelemmel, valamint valós és valótlan lidércekkel.
Pár szó a borítóról: A borító az eredeti kiadás magyarosított változata, ami az egyszerű, de nagyszerű kategóriát képviseli.
Az ajtón lévő kémlelőnyíláson minden bizonnyal Jules leselkedik, elkerekedő, rettegő tekintettel.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése