To be continued...?

Sziasztok! :)

   Az angol cím biztosan ismerős lehet, hiszen ha legtöbbször véget ér egy sorozat aktuális évada, netán egy film, akkor sokszor ezt a feliratot szokták kiírni. A jelentése körülbelül annyit takar, hogy Folytatjuk...

   Ha hiszitek, ha nem, de külföldön is akadnak olyan könyvek, amiket a szerzők sosem fejeznek be.
   Mert ugyebár, itt Magyarországon, lassan már hozzászokunk, hogy a kiadók sajnos nem minden folytatást hoznak el nekünk, de azért eredeti nyelven bármikor elolvasható az adott kötet.
   Most viszont összeszedtem pár olyan regényt, amiknek a befejező részével mind a mai napig lóg a szerző.
   Ezekben a kötetekben az a közös, hogy a Goodreads adatlapjukon  mindegyiknek fel van tüntetve egy most még cím nélküli zárókötet lehetősége, de eddig valamiért még egyiknek sem jelent meg a várva várt lezárása. :(

   Ezeknek a könyveknek az előző részeit természetesen mind-mind magyarul olvastam.

   Íme a lista:


1. Pat Walsh - Crowfield-apátság trilógia
   Egy a XIV. században játszódó kalandregény, főszerepben egy árva kisfiúval, akit a közeli Crowfield - apátságban neveltek fel a szerzetesek.
   Will, az erdőben tűzifát gyűjtve, talál egy sérült tündért és életének igazi nagy kalandja csak ezután veszi kezdetét, hiszen az apátság falai között, ezzel egy időben, szárnyra kap egy régen elfeledett mítosz egy halott angyalról...
   A magam részéről nagyon szerettem ezt az igazán kivételes hangulatú ifjúsági sorozatot, aminek a második része is nagyon izgalmas volt, ráadásul, igazi függővéggel zárult, ám az írónő eddig még nem fejezte be a trilógiát.
   Érdekesség viszont, hogy 2014-ben kiadott egy teljesen önálló kötetet, a The Hob and the Deerman címen, ami a Crowfield világában játszódik, de önálló regényként is olvasható és nem kapcsolódik szorosan a trilógiához.
   Azt tudjuk, hogy a zárókötet címe The Crowfield Rising lenne, de itt ki is merül minden további információ.




2. Maggie Stiefvater - Tündérdallam trilógia
   Maggie Stiefvaterre nem igazán jellemző, hogy befejezetlenül hagyna bármit is, de a Tündérdallam trilógia befejezésével már évek óta csúszik és az olvasói kérdésekre folyamatosan hárít.
   Annyit tudunk, hogy minden bizonnyal Requiem lesz a címe, de ennyi.
   A történet egyébként, egy igencsak különös hangulatú tündéres sorozat, főszerepben, igazán kivételes zenei képességű emberekkel, valamint olyan tündérekkel, akik maguk sem tudják, hogy támogassák vagy megöljék ezeket az óriási tehetségeket.
   Van benne romantika, zene, kaland és sok-sok félreértés.
   Mivel Maggie Stiefvater írta, így egy kicsit elvont, de számomra még mindig ez a leginkább olvasható és könnyen emészthető Stiefvater kötet.





3. Meg Cabot - Olthatatlan vágy trilógia
   Most lehet, hogy sokan meglepőtök, mert erről a sorozatról úgy hírlik, hogy már régen lezárult és sima duológia, de az az igazság, hogy Meg Cabot többször is nyilatkozta, hogy ő még nem tekinti befejezettnek.
   Egy jó kis vámpíros történetről van szó, valamilyen szinten pedig egy modernizált Drakula sztori.
   A második kötet teljesen érthető és követhető módon ért véget, így én nem is ragaszkodnék a folytatáshoz, de a Goodreads szerint bizony bármikor érkezhet egy harmadik rész.
   Ti mit gondoltok?





4. Danielle Trussoni - Angelology trilógia
   Egy misztikus, bukott angyalos történetről van szó, amely kitűnő érzékkel elegyíti a valódi történelmet a jól kitalált fikcióval.
   Emlékszem, hogy a második kötet igazi kínzó függővéggel zárult és akkoriban nagyon csodálkoztam, hogy még Amerikában sem jelent meg a folytatása.
   Az írónő azóta jelentetett meg többféle kötetet, de azok egyáltalán nem kapcsolódtak az Angelology világához, ráadásul az egyik mindössze 32 oldalas kis sztori volt.






+1 Maryrose Wood - Méregnaplók trilógia

   Ez itt bizony egy igazi kakukktojás, hiszen eredetileg van rendes lezárása, de bár inkább ne lenne...
  Az összes, fentebb felsorolt könyvek közül, ezt a sorozatot siratom a leginkább, mert ha normálisan be lett volna fejezve, akkor biztosan a kedvenceim közé avattam volna.
   A modern gótikus irodalom egyik gyöngyszeméről van szó, aminek idehaza is felettébb nagy sikere volt.
   A történet igaz alapokon nyugszik, hiszen a regény ötletét Northumberland grófnőjének a valóságban is megalapított Méregkertje ihlette.
   Érdekesség viszont, hogy úgy hírlik, az írónő és a grófnő anno  összevesztek valamin, így a harmadik, befejező részt nem is Maryrose Wood írta, pont ezért sokan nem is tekintik rendesen lezártnak ezt a trilógiát.
   Sokak szerint, a Gyom címre hallgató lezáró részt, soha, de soha nem kellett volna megjelentetni, mert borzalmas és koncepciójában egyáltalán nem kapcsolódik az előző két kötethez.

Megjegyzések