Könyvkritika: Agatha Christie - Miért nem szóltak Evansnak?

Agatha Christie

Miért nem szóltak Evansnak? (Why Didn't They Ask Evans?)

Magyar kiadás éve: 1994, 1998, 2000, 2006, 2012

Fülszöveg:

A címben szereplő kérdést egy haldokló teszi fel – szikláról zuhant a szakadékba, és Bobby Jones talál rá, a helybéli lelkész negyedik fia. A szerencsétlenül járt férfi meghal; zsebében nem találnak azonosító iratot – csupán egy fényképet, amely egy feledhetetlenül gyönyörű fiatal nőt ábrázol. A haldokló búcsúszavai, no meg a rejtélyes fénykép nyomán fog kalandosnak bizonyuló nyomozásba Bobby – méghozzá nem egyedül. Társául szegődik a kastély vállalkozó szellemű ifjú úrnője, Lady Frances.

 Agatha Christie-nek ebben a regényében ugyan nem szerepel sem Poirot mester, sem Miss Marple – ám a semmiféle veszedelemtől vissza nem riadó, találékony ifjú párosnak is sikerül felgöngyölítenie a titokzatos bűntényt (az ugyanis hamar kitűnik, hogy a végzetes baleset nem véletlenül történt), és a legeslegvégén még arra is fény derül, hogy ugyan ki is lehetett az a titokzatos Evans…

   Elöljáróban csak annyit, hogy észrevettem: Sokszor olyan karakter lesz a gyilkos, esetleg tettestárs, akit én kimondottan kedveltem és szimpatikusnak találtam. Ez vajon mégis mit árul el rólam?
   Remélem semmi rosszat és talán csak azt jelzi, hogy végtelenül becsapható vagyok. Bár az se olyan jó... :(
   A legutóbbi bejegyzésnek hála kedvet kaptam, hogy újra elolvassam a kedvenc Agatha Christie regényeimet, majd írjak róluk értékelést a blogon is.
   Mit szóltok hozzá? Remélem Ti is legalább annyira díjazzátok az ötletet, mint én. :)
   A soron következő AC krimi most éppen a Miért nem szóltak Evansnak?, ami az én szememben azért különleges, mert ugyebár ebben a kötetben egy híres vagy jól ismert Agatha Christie detektív sem nyomoz.

A magyar kiadás - egyik - borítója

   Nem szerepel sem Poirot, sem Miss Marple, de még Hastings vagy esetleg Tommy és Tuppence sem. Ez viszont semmit sem von le a történet értékéből. Sőt...
   Kicsit bővebben a regényről, de persze szigorúan Spoiler mentesen:
   A lelkész negyedik fia, Bobby Jones, golfozás közben egy súlyos balesetet szenvedett férfi nyomára bukkan egy sziklaperem szélén.
   Éppen van vele egy orvos is, aki rögtön közli, hogy az idegennek már nincs sok hátra, meg fog halni.
   Miközben ő maga elszalad segítségért, Bobby a férfival marad, aki utolsó pillanatában még magához tér, majd feltesz egy kérdést: Miért nem szóltak Evansnak?
   Ha ez még nem lenne elég, akkor Bobby talál egy fényképet a halott zsebében. A fotó egy csodálatos, törékeny nőt ábrázol.
   Ezzel pedig kezdetét veszi egy izgalmas, vérfagyasztó kaland, amiben végül maga Bobby is áldozattá válhat.
   A nyomozásban társául szegődik a talpraesett, szemfüles Lady Frances, aki kimondottan unatkozik, így kapóra jön neki ez a véletlen balesetnek álcázott gyilkosság...
   Egy igazán csavaros, nem mindennapi krimiről van szó, ami természetesen most is telis-tele van meglepő, drámai fordulatokkal.
   Mindezek mellett pedig kimondottan humoros, hiszen a szegényebb sorból származó Bobby és a dúsgazdag Frankie szócsatái már önmagukban megérnek egy misét.
   Két teljesen különböző és kissé ellentmondásos karakterről van szó, akik habár már gyermekkoruk óta ismerik a másikat, mégsem jönnek ki mindig olyan jól egymással, a kapcsolatuk is igen hullámzó.
   Bobby néha kicsit olyan ,,Tedd ki, hadd hűljön!", akit igencsak könnyű befolyásolni, nem mellesleg pedig, elég naiv, aminek a regény során lesznek majdnem halálos mellékhatásai is.

Bobby és Frankie

   Ám a kötet végére egészen megemberesedik, így egész szép ívű jellemfejlődésen esik át.
   Frankie tökéletes példája az eszes, minden lében kanál, kissé rafinált nőnek, aki sokszor előbb cselekszik, majd azután gondolkodik. A való életben nem igazán kedvelem az ilyen habitusú nőket, de itt kimondottan szerettem. :)
    Az az igazság, hogy néha kicsit úgy éreztem: Ennek a páratlan párosnak sok minden elsőre sikerül, beletrafálnak dolgokba és sok körülöttük a véletlen, így viszonylag elég hamar felgöngyölítik az ügyet, ami egyébként  nem feltétlenül baj, mert a történet ettől lesz pörgős, olvasmányos, amivel tényleg nagyon gyorsan lehet haladni.
   A sztori végig fenntartja az érdeklődést, ráadásul együtt izgulhatunk és kutathatunk a szereplőkkel, hogy ki is az a titokzatos Evans akiről mindvégig szó volt és aki méltó igazsággal szolgálhat erről az egészen zavaros ügyről.

Moira

   Mindenképpen meg kell említenem a legújabb filmváltozatot, ami jó sok mindenben eltér a könyvtől.
   Kezdjük a leginkább égbekiáltó különbséggel, ami igazából Miss Marple  maga, hiszen a vénkisasszony feltűnik a filmben és sokat segít a nyomozásban.
   Bevallom, hogy ez eleinte nem igazán tetszett, de ha az ember megtanulja külön választani és külön kezelni a két művet, akkor egészen jól beleillik a képbe a kedves Jane néni.
   Szóval leginkább azt tudnám mondani, hogy a film csak nyomokban tartalmazza a könyvet. :(
   Bobby és Frankie karakterei is sokkal fiatalabbaknak vannak ábrázolva, a filmben pedig két Evans is van, amit viszont már tényleg feleslegesnek tartottam és eléggé összezavart. Új szereplőt beletenni egy egyébként is teljesen jól működő sztoriba már enyhe túlzás. :(

Bobby Jones

   Azért persze ajánlom, leginkább a Bobby és Frankie között működő kétértelmű kémia miatt, ami viszont nekem sokkal jobban átjött a filmben, mint a könyvben.
   Olvasásra azoknak javaslom, akik hatalmas AC rajongók, viszont kicsit unják már Poirot vagy éppen Miss Marple okoskodásait.
   Nekem egyébként itt-ott voltak benne apró következetlenségek az elkövetési módszerekkel kapcsolatban és habár a kötet végén lévő levél mindent megmagyarázott, kicsit csalódott voltam, amiért egy bizonyos szereplő végül kereket oldott. :(

Lady Frances

   Mindezektől függetlenül, még akkor is az egyik kedvenc regényem, mert mindenképpen eltért a jól megszokott Agatha Christie regényektől, hiszen sokkal inkább fiatalos, sodró lendületű, mint elgondolkodtató vagy lassabb folyású.
   Pár szó a borítóról:  Nekem a legutolsó, 2012-es, keménykötésű kiadás van a birtokomban.
   Azon egy sötétkék színű Bentley-t láthatunk, ami igen jelentős, amellett a rendszámra is érdemes odafigyelni.
   Kimondottan tetszik, hogy a kötet elején van egy idézet Frankie-től, ami a későbbikben egyébként igencsak fontos kijelentés lesz. :)