Könyvkritika: Heidi Swain - A ​napsütötte Nightingale tér

Heidi Swain

A ​napsütötte Nightingale tér  (Sunshine and Sweet Peas in Nightingale Square)

Nightingale tér sorozat - 1. rész

Magyar kiadás éve: 2022

Fülszöveg:

Amikor azt hiszed, elbújtál…

Akkor is lát.

Kate férje menteni akarja a házasságot, de a nő már döntött: elválik, és most megtalálta a tökéletes búvóhelyet is Norwichben, egész pontosan egy bájos kis otthont a Nightingale téren, távol addigi londoni életétől.

De a Nightingale téren nem olyan könnyű rejtőzködni, a szomszédoknak hiába is próbál nemet mondani, bevonják társasági életükbe. Különösképpen igaz ez Lisára, Kate akaratos, de végtelenül szeretetreméltó szomszédjára, aki a fejébe veszi, hogy Kate lesz a barátnője.

Kate hamarosan azon kapja magát, hogy nyakig merül a szomszédok tiltakozó akciójába: ők parkot szeretnének, miközben egy ingatlanfejlesztő rá akarja tenni a kezét a tér túloldalán álló viktoriánus kori villára.

Heidi Swain megannyi Sunday Times bestseller szerzője, Norwich megyében él családjával és Storm nevű macskájukkal. Kertészkedik, túrázik, és vintage használati tárgyakat gyűjt. Az éjjeli szekrényén óriási kupacban tornyosulnak az elolvasandó könyvek.

   Teljesen őszinte leszek: nem voltak nagy elvárásaimmal ezzel a kötettel szemben, úgy gondoltam, hogy tökéletes kikpacsolódásnak teljesen megfelel majd, ami igaz is lett, viszont sosem gondoltam volna, hogy végül ennyire elnyeri a tetszésemet. :)

   Fontos tanulság saját magamnak: Sose becsülj alá egy chick lit témájú regényt!

   Habkönnyű szórakozás a napsütötte Nightingale téren, valóban ez áll a középpontban, ám ennél jóval több, jóval mélyebb és pontosan ezért kiváló élményt nyújt.

   Élettel teli, varázslatos, a hangulata azonnal elkapott, berántott és nem eresztett, egészen az utolsó oldal, utolsó mondatáig.

   Ami először megfogott az a borító, mert egyszerűen mesés, ám amit rejt, az még pompásabb.

   Kate csalódott, szomorú, hiszen éppen elvált, a férje megcsalta, így nem hisz már az igaz szerelemben. Úgy dönt, új életet kezd, kiszakad a régi, ,,jól" bevált környezetéből és Norwichbe költözik, a Csalogány, azaz Nightingale térre.

   Itt aztán megannyi kivételes emberrel ismerkedik össze.

   A szomszédai ugyanis kissé különc, már-már túlságosan is barátságos, néha kotnyeles emberek, akik eltökélik, hogy kirángatják őt a mély depresszióból és bebizonyítják neki: igenis érdemes és bőven van még mit remélnie a jövőtől.

   A légkört már említettem, a tipikus angol vidéki és városi helyszíneket, amik annyira elvarázsoltak.

   Aztán persze a karakterek, akikből jó sok van, de akiket egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, ráadásul nem is érdemes.

   Az önjelölt legjobb barátnő, az eleinte mufurc, elhavazott anyuka, a minden lében kanál, pletykás, leselkedő szomszéd hölgy, az idős úr, aki még emlékszik a tér múltjára, a vicceskedő meleg pár és még sorolhatnám.

   Aztán persze ott van Luke, a titokzatos, jóképű férfi, akiről eleinte mindenki mást gondol, aztán persze jól meglepődünk, hogy ki is ő valójában.

   A Kate és Luke között kialakuló romantikus kapcsolat félreértések és az egymás mellett való elbészélések végtelen sorából állt, ám ez most egy kicsit sem zavart, sőt imádtam az esetlenségüket, értetlenségüket.

    Említésre méltó a Wentworth-örökség rejtélye és a kúria, a Prosperous Place, valamint a közösségi kert, ami szépen-lassan összekovácsolta a csapatot és ami Kate-nek is lendületet adott.

   Jó volt olvasni egy ilyen szuper ötletről, mert ma már szinte képtelenség elképzelni, hogy az emberek ennyire elszántan összefognának egy ügyért, ennyire buzgó módon küzdenének bármiért is...:(

   Az idegesítő exek feltűnésére igazából számítani lehetett, szinte adta magát, hogy bonyodalomként szolgáljon, de a kötet végén lévő csavarra nem gondoltam, azzal sikerült meglepnie a szerzőnek.

   A Köszönetnyílvánításból egyébként kiderül, hogy ez a sorozat igazából egy spin-off, méghozzá az írónő Wynbridge köteteihez, aminek kiindulópontja az a ​Cherry Tree Café, ahol Kate sógornője is dolgozik.

   Szóval igen, ezek valahol összefüggnek, párhuzamosan haladnak egymás mellet, mégis önállóan is olvashatóak.

   Ajánlom a romantikus és a chick lit rajongóknak, elvégre ahol kell ott humoros, ahol kell ott drámai, a stílusa pedig nyílt, őszinte, ami miatt gyorsan lehet vele haladni.

   A szereplők teli vannak élettel, szinte lelépnek a lapokról, éppen ezért van benne valami plusz, valami mélyebb, ettől pedig kiemelkedik a tucatból.

   Egyáltalán nem értem az alacsonyabb Molyos százalékot...Adjatok egy esélyt neki, mert érhetnek még kellemes meglepetések, akárcsak hősnőnket, Kate-et. ;)

   Örülnék ha olvashatnám majd a folytatásokat, boldogan és bármikor visszatérnék Norwich városába és a Nightingale térre.

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás magyarosított változata és mint azt már fentebb is írtam, szerintem szépséges.

   A kékes-zöldes árnyalatok erős kontrasztot alkotnak, mégis megragadják az ember figyelmét.

   A középpontban a Prosperous Place, jobb oldalt pedig Kate háza.