Könyvkritika: Jennifer Lynn Barnes - Az örökség kulcsa

Jennifer Lynn Barnes

Az örökség kulcsa  (The Final Gambit)

Az Örökösök viadala trilógia harmadik kötete

Magyar kiadás éve: 2023

Fülszöveg:

Az Örökösök viadala és Az örökség ára folytatása

Averynek már csak néhány hetet kell átvészelnie a rejtélyekkel teli Hawthorne-házban, hogy hozzájusson sokmilliárd dolláros örökségéhez. Az életére folyamatosan veszély leselkedik, de legalább van kire támaszkodnia: a Hawthorne testvérek befogadták a családjukba, és megosztották vele titkaikat.

Néhány nappal azelőtt, hogy Averyből a világ leggazdagabb tinije lenne, felbukkan valaki a múltból, és a segítségét kéri. A látogató jelenléte teljesen felbolygatja a kastélyt, régi sebeket tép fel, és újabb rejtélyeket hoz felszínre. Közben kezdetét veszi egy utolsó, veszedelmes játék egy ismeretlen, de nagy hatalmú ellenféllel, a tét pedig hatalmas: mindent vagy semmit.

   Az első és második részről írt értékeléseimet ezeken a linkeken tudjátok elolvasni: Könyvkritika: Jennifer Lynn Barnes - Örökösök ​viadala és Könyvkritika: Jennifer Lynn Barnes - Az örökség ára.

   Egy újabb fantasztikus és kedvenc sorozatom végére értem, ami egyszerre szomorú és szuper hír. 

   Kevés olyan könyv van a blogon, aminek mindegyik kötetéről írtam értékelést, de Jennifer Lynn Barnes trilógiája pont ilyen.

   Tagadhatatlan, hogy az első rész volt számomra a legjobb és azt nálam semmi sem tudta überelni. A rangsorolás pontosan úgy jön és úgy néz ki, ahogyan a könyvek is megjelentek, szépen sorban, egymás után.

   Nagyot robbantott idehaza is ez a széria, rengetegen szeretik és nem is meglepő hát, hogy milyen sokan vártuk a folytatást, ami egyben a lezárás is lett.

   Óriási elvárásokkal álltam neki ennek a kötetnek és szerencsére nem csalódtam, egy újabb fantasztikusan pazar élményt kaptam, habár nem volt annyira jó, mint a kezdés, hiszen beleesett a folytatások tipikus csapdájába.

   Első körben még most is azt írom és szégyenszemre magamat ismételem, de akik szerettétek Az éhezők viadalát, A Da Vinci - kódot, A Royal család sorozatot, A Manderley-ház asszonyát, bármelyik Agatha Christie krimit, valamint a Tőrbe ejtve című filmet, akkor tudjátok, hogy ezt a sztorit nektek írták és biztosan elnyeri majd a tetszéseteket.

   Önálló kötetként nem állja meg a helyét, mindenképpen ismerni kell hozzá az előzményeket, még úgy is, hogy az első 100 oldal körülbelül arról szól, hogy az író minden fontosabb eseményt elismételjen a karaktereken keresztül, felvezesse a lezárást, miközben azért zajlanak rendesen az események, kapkodjuk a fejünket a sok-sok meglepő és sokkoló eseményen.

   Titkok, ármány, rejtély és megoldandó rejtvény most is akadt bőven, a szerző nem hagyott bennünket fejtörők és a tipikus Hawthorne féle játékok nélkül.

   Az Avery-Jameson-Grayson között feszülő érzelmi/szerelmi háromszög most még inkább elmélyült és kellemesen hatott még úgy is, hogy a második kötet azzal zárult, hogy Avery választott a két fiú közül.    Sajnos számomra nem volt egyértelmű, hogy tényleg azt a testvért szereti-e akit megnevezett legutóbb és ezt egy picit bosszantónak éreztem.

   Talán leginkább a dél-amerikai szappanoperákra oly jellemző beütések és fordulatok ülték meg picit a gyomromat, az, amikor már nehezen lehetett követni, hogy ki-kinek a rokona, fia-lánya, unokája valamint dédunokája stb...stb...

   A romantika háttérbe szorult, nem ez volt a középpontban. Az írónő lassan és szépen adagolta az érzelmeket, amik jól kiegészítették az izgalmas cselekményt.

   A fenyegetésekből, gyilkossági kísérletekből kijutott, akárcsak a családi drámákból és persze a múlt sötét titkaiból.

   Az írónő hagyott nekünk nyomokat, nekem is akadtak megérzéseim, sejtéseim, gyanúim amiknek többsége végül nem vált valóra, így megint csak sikerült meglepnie a végén lévő dupla csavarral.

   Egy izgalmas krimi, egy rejtélyes, néhol misztikummal fűszerezett kaland, közben pedig itt-ott romantikus, picit vicces, meghökkentő és persze meglepően érdekfeszítő.

   A lezárás kellően kielégítő lett, minden szál el lett varrva és minden kérdésre választ kaptunk, ráadásul az összes szereplő életét és további kalandjait megismerhettük, csupán egyetlen egy karakter sorsa maradt továbbra is ködös, kérdéses...

   Örök kedvencem marad ez a trilógia mert kiemelkedő az ifjúsági regények között, hiszen van mondanivalója, erős társadalomkritika, közben pedig szépen lavíroz az izgalmas akciójelenetek, a fejtörést okozó rejtélyek, valamint a romantika és a dráma berkein belül. 

   Rendkívül összetett, jól kidolgozott, az írónő stílusa pedig gördülékeny, ráadásul haladós és gyorsan lehet olvasni, mert sok rövid fejezetből áll, amik mindig valami érdekfeszítő dologgal érnek véget.

   Jó szívvel ajánlom mindenkinek elolvasásra.

   Pár szó a borítóról:  A borító sokban hasonlít az eredetihez, mégis különbözik tőle, kicsit egyszerűbb, de attól még nagyon szép és feltűnő. 

   A cselekmény szempontjából minden tárgynak jelentősége van. 

   Korona, toll, kulcs, sakkfigura, jogar/pálca, valamint a tűz, ami a kötetek fontos, egyik alapvető és kiinduló konfliktusát is adja.