Könyvkritika: 12 ​új Miss Marple-sztori

   Eddigi Agatha Christie gyűjteményes regények/kötetek amikről már írtam a blogomon:
 



12 ​új Miss Marple-sztori  (Marple: Twelve New Mysteries)
Magyar kiadás éve: 2022

Fülszöveg:
Bizonyára ​nem feltétlenül szükséges gyönyörű helyre utaznunk
ahhoz, hogy gyilkosságot kövessünk el, de néha igenis segít."
Miss Jane Marple, a zseniális amatőr nyomozó – Agatha Christie felejthetetlen karaktere – először 1927 decemberében jelent meg nyomtatásban, A kedd esti klub című novellában. Az első Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban 1930-ban látott napvilágot, melyet további tizenegy követett, míg a legutolsó – posztumusz – regény, a Szunnyadó gyilkosság 1976-ban, Christie halálának évében jelent meg. Jane Marple alakjában Christie a sokszor alábecsült, idős falusi vénkisasszonyt testesítette meg, aki éleslátásával, az emberi természet mély ismeretével még a Scotland Yard legkiválóbb nyomozóit is túlszárnyalta.
Ebben a kötetben 12 új Marpe-novella kapott helyet, melyek szerzői elismert bestseller-írók, céljuk pedig az, hogy saját, egyedi nézőpontjukon keresztül mutassák be az új generációknak Christie briliáns elméjű nyomozóját, a látszólag ártalmatlan, szelíd, kissé kotnyeles Miss Marple-t.

   Ez most azért lesz különleges bejegyzés, eltérő a többitől, mert egyenként írok, külön-külön egy picit mind a 12 történetről.
   Íme:
   1. Lucy Foley: Bűnök kis helyeken
   Tetszett nagyon, hozta az őszi hangulatot és volt benne utalás a Holttest a könyvtárszobában című könyvre, valamint a Guy Fawkes éjszakájával kapcsolatban a Poirot és Ariadne Oliver féle Halloween és halálra is. :) 
   Kiváló kezdése volt a novelláskötetnek. 
   Lucy Foley nálam már bizonyított a Lakás Párizsban regényével, szóval bíztam benne. 
   Sikerült kitalálnom a tettes kilétét és félig-meddig az indítékot is, ám ez sermmit sem vont le a novella értékéből.

   2. Val McDermid: A második gyilkosság a paplakban
   Ez is nosztalgia volt, visszatértünk kicsit St. Mary Meadbe és abba a bizonyos paplakba. 
   A novella címe is mutatja, hogy újabb gyilkosság esik meg Leonard Clement tiszteletes házában. Sok régi ismerőssel találkozhatunk itt, mint maga a tiszteletes, Griselda vagy éppen Slack felügyelő.
   Mindenképpen érdemes a Gyilkosság a paplakban után olvasni, mert enyhe utalások és spoilerek vannak benne arra a történetre nézve.
   Val McDermidtől eddig A klastrom titkát olvastam, ami egy Jane Austen újragondolás volt és az egyáltalán nem tetszett, ez a novella viszont igen. 
   Passzolt a tőle megszokott zsánerhez.

   3.  Alyssa Coley: Miss Marple beveszi Manhattant
   Az írónőnek eddig még nem jelent meg kötetete magyar nyelven, nem ismerem őt és a munkásságát sem, így igazából nem tudtam mire számítsak. 
   Több utalás is volt Miss Marple előző ügyeire, a Bertram Szállóra és A kristálytükör meghasadt című kötetekre.
   Feltűnt Raymond West, mindenki kedvenc unokaöccse, valamint a felesége Joan, aki zavaróan sokszor volt maga is Jane, Jean és még sorolhatnám az elírásokat. :(
   A novella nem igazán tetszett, szerintem Miss Marple nem illett bele ebbe a nagyvárosi közegbe, ő egyszerűen nem ilyen. 
   4. Natalie Haynes: Visszafejtés
   Neki eddig egy regénye jelent meg magyarul, az Ezer hajó címmel, a General Press gondozásában, ami Trója történetén és a görög mítoszokon alapszik.
   Őt sem ismertem, de szerintem neki sikerült eltalálnia Miss Marple karakterét és a sztori a Gyilkosság méretre című másik Marple novellára emlékeztetett.
   Jó volt visszatérni St. Mary Meadbe, valami ismerősen ördögi rejtélyhez. 
   Szerettem. 
   A hangulata őszies és ez nálam már eleve jó pont.

   5. Ruth Ware: Miss Marple karácsonya
   Az egyik leghűbb, legmeggyőzőbb történetnek bizonyult ebben a kötetben.
   Miss Marple karácsonya ismét izgalmasan telt, hiszen lopási ügybe keveredett. 
   Eszméletlen csavaros és roppant hangulatos. Egy igazi karácsonyi tündérmese, némi fifikával, ármánnyal fűszerezve.
   Újra feltűnt Raymond, Joan és most már a Bantry házaspár, Sir Henry Clithering és Gossington Hall cselédei is. 
   Ruth Ware munkásságát nem ismerem, de sok könyve jelent már meg magyarul. Tőle kaptuk az egyik legjobb Agatha Christie utánzást. Imádtam.

   6. Naomi Alderman: A nyitottság kora
   Őt természetesen ismerem, hiszen Emma Watson A hatalom című könyvét még a könyvklubjába is beválasztotta, ráadásul az írásai népszerűek a könyvtárban, bár én még nem olvastam tőle.
   Tudom, hogy fontos számára a feminizmus és sokat foglalkozik a nők jogaival, a női sorsokkal, így nem lepődtem meg, hogy ebben a témában írt Miss Marple sztorit.
   Tetszett, főleg a hangulata, a szigorú egyetemi légkör és a vacsorán történt mérgezés, no meg a kriptában megesett baljós események.
   Miss Marple egy ilyen komoly helyzetben, ilyen komoly emberek között is megállta a helyét és imádtam, amikor a kisvárosi logikával, valamint a tőle megszokott hasonlítgatásokkal megoldotta ezt az ügyet.
   7. Jean Kwok: A Jáde Császárnő
   Nem ismertem a szerzőt és eddig még magyarul sem jelentek meg regényei.
   A Jáde Császárnő című novella viszont teljesen elvarázsolt. Miss Marple hajóúton, egy hónapra Hongkongba utazott a szeretett Raymondhoz és belekeveredett egy igen titokzatos gyilkossági ügybe. 
   A sztori picit a Halál a Níluson és a Rejtély az Antillákon keveréke, arra emlékeztetett, no persze a lehető legjobb értelemben.
   Tetszett, hogy beleláthattunk a kínai kultúrába és a kínai hagyományokba.
   Ebből a kötetből, az egyik kedvenc novellám lett.

   8. Dreda Say Mitchell: Halálos esküvő
   Róla aztán tényleg nem hallottam még, a neve ismeretlen a számomra, a Molyon nem ad ki más könyvet hozzá, de utánanéztem és több bűnügyi kötet szerzője.
   Ő írta az egyik legizgalmasabb novellát ebből a válogatáskötetből.
   A csodás angol esküvő, a kastély, mint helyszín, a gyanús vendégek hada, no és persze a bájos kis fogadó.
   Nagyon tetszett.
   Előtérbe került a kreol kultúra, a nők helyzete, az esélyegyenlőség is. 
   Ebből akár még egy jó kis regényt is ki lehetett volna hozni. Méltó AC munkásságához. Csavaros, meglepő végkifejlettel, kiszámíthatatlan és ezt imádtam benne. 

   9. Elly Griffiths: Gyilkosság a Villa Rosában
   Tulajdonképpen az egész kötet tisztelgés Agatha Christie fantasztikus munkássága, Miss Marple karaktere és a krimiírás előtt, szóval nem olyan meglepő, hogy volt benne egy olyan novella, aminek a teljes cselekménye, ténylegesen erre épült.
   Ezért volt kiemelkedő és különleges, inkább lírai, ami önmagában is bárhol megállná a helyét, de így, hogy Miss Marple szerepel benne, beleillik ebbe a kötetbe.
   Érdekes és az elején van egy csavar, amire igazából nem sokan számíthatunk...;)
   10. Karen M. McManus: Gyilkos hajlam
   Az írónőtől kicsit többet vártam, ismerve és olvasva az írásait, számomra picit csalódás.
   Nem is maga a történet, azzal nem volt baj, izgalmasnak és szó szerint, illetve átvitt értelemben is csavarosnak bizonyult, telis-tele meglepetésekkel és igazi Rian Johnson féle Tőrbe ejtve beütésekkel.
   Inkább azzal volt gondom, hogy egy Miss Marple sztorihoz képest túl modern, itt már inkább Raymond West unokája a főszereplő, a néni pedig díszlet, semmi több.

   11. Kate Mosse: A savas talaj rejtélye
   Ez a novella hozta a tipikus Miss Marple hangulatot és utalás is volt benne a Bertram Szállóra, valamint a Tükrökkel csinálják egyik karakterére, Carie Louise-ra, ám mégsem tetszett, mert úgy gondolom, hogy eléggé túl lett bonyolítva, valahogy túlírtank éreztem, túl komplikáltnak, pedig a tettes kiléte már szinte a kezdetektől egyértelmű volt.
   Leginkább a leírások tetszettek, mert azok valamiképpen megelevenedtek a szemeim előtt.
   Kate Mosse-tól még nem olvastam, pedig több kötetete is megjelent magyarul, de a novella alapján nem is szeretnék. :(

   12. Leigh Bardugo: Az eltűnés
   Az Grisaverzum szerzőnője most is bizonyított, A háborúhozó DC regény megírásával pedig már jó előre igazolta, hogy könnyen képes beleolvadni más franchise-ok szálaiba.
   Méltó lezárása a válogatásnak, hiszen azzal kezdődik, hogy Miss Marple Raymondéknál nyaral, de Dolly Bantry felhívja telefonon, hogy azonnal menjen vissza St. Mary Meadbe, mert szörnyű dolgok történtek.
   Jó volt így, hogy az utolsó, záró történetben visszatértünk hát a gyökerekhez.
   Említés volt a Holttest a könyvtárszobában és A kristálytükör meghasadt eseményeire, szereplőire, ráadásul úgy tűnik, hogy Gossington Hall tényleg vonzza a bajt.
   A karakterek érdekesek voltak, összetettek és sokrétűek. 
   Jó lett volna ebből is egy bővebb kisregény vagy regény változatot olvasni.
   Összeségében tehát elmondhatom, hogy a novella-válogatás elnyerte a tetszésemet és nem csalódtam benne, akárcsak anno a Sophie Hannah féle új Poirot kötetekben.
   Akadtak benne jobb és kevésbé jobb, gyengébb írások, de ez várható volt.
   Mindig örülök ha visszatérhetek Agatha Christie csodás és izgalmas krimi-világába, egyszerűen képtelen vagyok megunni.
   Jó szívvel ajánlom a rajongóknak és a fanyalgóknak, bizalmatlanoknak is.
   Pár szó a borítóról:  A boritó az eredeti kiadás egyik egyszerűbb, módosított változata, ám itt is megmaradt azért a rózsa motívum és a rózsa levelei, amikbe belevésték a 12 közreműködő szerző nevét.
   Egyszerű, nagyszerű, letisztult és a hangsúly azon van inkább, hogy egy ,,új" AC kötetet tarthatunk a kezünkben.

Megjegyzések